FÖLDÉPÍTÉSZET

A korszakunkra jellemző nyelvújítás a vályogépítészetet is elérte. A régi, rossz tapasztalatok leválasztása érdekében a vályogépítészetből földépítészet lett. Ezt a Nyugat-Európából indult "nyelvújítás" hazánkat is elérte, így ma már a földépítészet, vályogépítészet egyaránt használt kifejezések.

Nekem a legkorábbi építéssel kapcsolatos élményem a vályog, 8-10 éves koromban a nyári tanyasi ténykedésem kimerült a melléképület falának évről-évre történő felújításában, tapasztásában. A sár keverése, a víz locsolása kitűnő tevékenység az épület árnyékos oldalán a nyári melegben.

A Pécsi Tudományegyetemen elkezdett DLA doktori képzésem témája "A földépítészet és annak épületbiológiai vonatkozásai". Második féléves tanulmányomban az európai földépítészet XX. század végi tapasztalataivt, példáit gyűjtöttem össze.

 

Az európai vályogépítés a XX. század végén és annak lehetséges hatása a magyar vályogépítésre.

 

Európa nyugati felén komoly hagyományai vannak a vályogépítésnek, elsősorban Franciaországban és Németországban.

Franciaországban a CRAterre, a Földépítészet Nemzetközi Központja 1979 óta dolgozik azon, hogy a érvényes válaszokat adjon a környezetvédelem, a kultúrális sokszínűség és a szegénység elleni küzdelemhez kapcsolható kihívásokra. Feladatait az alábbi három pontban foglalta össze:

-a helyi humán és természeti erőforrások optimalizálása

-a lakhatás és az életkörülmények javítása

-a kultúrális sokszínűség értékeinek, eszméjének promotálása

 

A CRAterre kutatásainak három fő célkitűzése:

-a földépítészeti örökség megőrzése és karbantartása

-a föld építés technológiai és tudományos alapjainak fejlesztése

-a lakhatási és a települési életkörülményeinek javítása

 Célkitűzéseiknek megfelelően programjaik  nagy részét Afrikában és Ázsiában (Algéria, Uganda, Ghána, Burkina Faso, Columbia)végzik el.

Nepál, 2015, földrengés utáni újjáépítés

Építész és társtervezői mérnöki gárdával segítik a különböző területek szociális jellegű építkezéseit, munkáikat nem annyira az építészeti formálás, mint a helyi adottságok messzemenő figyelembevétele jellemzi.

Az építések mellett kutatási központjukban a földépítészettel kapcsolatban három fő célkitűzést szolgálnak:

-Nyersanyag Építési anyagok: Anyagok, szerkezeti anyagok és építési technikák

-Örökség: építészeti és építési kultúrák leltározása, népszerűsítése, világörökségi helyszínek megőrzése és kezelése

-Emberi település: olcsó lakások, környezettudatos ház, a kockázatkezelés, a termelés a gazdaság és a helyi fejlesztés mérlegelése

 

Mali, Bandiagara, építészeti és társadalmi program, 2003-2010.

Mivel projektjeik nagy része Európán kívüli, tevékenységük áttételes az európai földépítészetben, elsősorban oktatási munkájuk és konferenciáikon, workshopjaikon keresztül érzékelhető hatásuk.

 

2016. május Villafontaine, Craterre nemzetközi szakmai napok (a 'TERRApia és az 'amáco' képe)

A harmadik világ szociális építészetéhez köthető az osztrák Anna Heringer munkássága. A 2004-ben, egy bangladesi iskolaépülettel diplomázó építész hölgy így vall építészetéről:

Az építészet egy eszköz, amellyel javítani lehet az életet.

A munkáim mögötti elképzelés és a motiváció, hogy eszközként használjam az építészetet, erősíteni a kulturális és egyéni bizalmat, támogatni a helyi gazdaságokat és elősegíteni az ökológiai egyensúlyt.

Örömteli élet egy kreatív és aktív folyamat, és én mélyen érdekel a fenntartható fejlődés a társadalom és épített környezetünk. Számomra a fenntarthatóság szinonimája szépség: olyan épület, amely harmonikus kialakítása, szerkezete, a technika és anyagok használatát, valamint a hely, a környezet, a felhasználó, a társadalmi-kulturális kontextusban. Ez számomra az, ami meghatározza a fenntartható és esztétikai értékét.

METI iskola, Bangladesh

Megépült munkái oktatási és lakóépületek, a helyi építészeti, formai hagyományok felhasználával. Nagy hangsúlyt fektet a helyi munkaerő használatára, illetve a meglévő anyagok innovatív felhasználására. Ezzel az a célja, hogy az megismert a tudást a mesterek máshol is használhassák, hasznosíthassák.

 

Bangladesh, lakóépület, 2016.

 Az európai vályogépítészet központi alakja Martin Rauch, aki számos építésszel (köztük Anna Heringerrel, a Herzog de Meuron irodával) dolgozott már együtt földépítészeti szakértőként.

„Rauch először mint keramikus és szobrász találkozott az agyaggal. Mezőgazdasági gazdálkodó családja, származása meghatározta érdeklődését az élet- és környezetvédelem irányába, bár az első meghatározó impulzusait külföldön kapta, amikor több hónapon keresztül dolgozott önkéntesként Afrikában. A találkozás a „primitív” eszközökkel, az emberi lét és az építési technikák magától adódó egyszerűsége, az erőforrások optimális felhasználása mély benyomást tett rá és éles ellenpontot képezett az első világháború utáni környezetpusztító, nehezen helyrehozható európai technológiával.

 Otto Kapfinger, "HAUS RAUCH", 2011, p.60

 

 

Ricola Gyógycentrum

Ricola Gyógycentrum, Laufen, Svájc, 2012.

Martin Rauch töméstechnológiával készíti szerkezeteit, szinte minden esetben vakolatlanul. Ez lehet egyrészt hatása az afrikai tapasztalatoknak, de benne lehet a mai építészet textúra preferenciája. Ugyan előfordul, hogy széles tetővel védi a vakolatlan falat (Berlin, Kapelle der Versöhnung), a legtöbb esetben eresz és párkány nélkül készíti tömésfalait. A saját házánál kb 25-ként vízszintes téglasorral szakította meg a külső falat, azzal a céllal, hogy arról elcsöppenjen a falon lefolyó eső. Ugyanakkor télen ezzel a hónak készít egy párkányt, amely kikezdheti a falat.

 

Haus Rauch

Haus Rauch, Schlins, Ausztria, 2008

Legjelentősebb épületei a berlini Kapelle der Versöhnung, a 2013-ban elkészült  Ricola Gyógycentrum (építész: Herzog de Meuron), valamint a 2016-os velencei biennálén Anna Heringerrel együtt a Fő pavilonban készítettek installációt, a Jelentés a Frontvonalról témára.

  Kapelle der Versöhnung

Kapelle der Versöhnung, Berlin, 2000

MartinRauch_Agrarschule Mezzana

Mezőgazdasági szakiskola, Mezzana, Svájc, 2012.

 A földépítésnek érdekes hatása a kortárs építészetre a tömésbeton (Stampfbeton) használata. Ebben az esetben föld helyett betonnal készítenek falazatot, ahol a tömésfalhoz hasonló módon kirajzolódnak a rétegek vonalai. Erre sok esetben különböző színezéssel még rá is erősítenek. Ezzel a technikával épült Magyarországon az Ópusztaszeri Nemzeti Emlékpark látogatóközpontja, Murka István tervezésében, amely 2015-ben épült meg.

MurkaIstván_Ópusztaszer

Ópusztaszer, látogatóközpont, 2015.

 

Mierta & Kurt Lazzarini Architekten, lakóépület, Semadán

Mierta & Kurt Lazzarini Architekten, Lakóépület, Semadán

A jelentős kortárs földépítészet érdekes módon szinte kizárólag a tömésfalakkal foglalkozik, ezekre számos technológiai fejlesztést használ. Berlinben íves tömésfalat készítettek, a Ricola gyógycentrumnál előregyártott panelekből építették fel az épületet, van példa a maghőszigetelt szerkezetre, viszont közös vonásuk a látszó felület, ahol az építész a tömésfal technológiai vonalainak megjelenésére számít, sőt számos esetben színezéssel, hullámzással rá is játszik arra.

Ez valószínűleg egyrészt az afrikai építészet hatása, ahol az esőben szegény időjárás, valamint az, hogy a karbantartás a kultúra része lehetővé teszi, hogy védelem nélküli falakat készítsenek.

Ez a szerkezet viszont a csapadékban gazdag európai területeken a szerkezet tulajdonságaival ellenkező viselkedés, de a felületi kezelések alkalmassá teszik erre az anyagot.

Ez egyben felveti a kérdést, hogy hol a határa egy tömésfal alapvető tulajdonságaival ellentétes használatnak. Amikor környezetbarát építésről beszélünk, akkor ebbe a logikus, gazdaságos építéstechnológiát is bele kellene érteni.

https://csokabalazs.blogstar.hu/./pages/csokabalazs/contents/blog/28900/pics/14693977799158631_800x600.jpg
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?