Kockaház átalakulása - vissza a jövőbe


A budapesti agglomerációs település központjában az egykori zsellérsoron a 19. sz. végén apró parasztházakkal beépült az egész utcasor. Ezt a manzárdtetős kockaházat 1972-ben építették az egykori parasztház helyén (illetve, mint utólag kiderült, jelentős átépítésével). Nagyváradról ideköltöző fiatal pár bízott meg az épület átalakításával, bővítésével.

A kataszteri térképek és a még meglévő szomszédos parasztházak egyértelműen mutatták a telek egykori oldalhatáros beépítését, azonban az építészeti karakterből csak a hátsó pince türkizkékre festett ajtaja és rakott kőfala maradt meg. A kockaház a típusépítkezések korrekt minőségű, de kissé jellegtelen eredményét mutatta, bár a manzárdtetős forma hangsúlyt adott az épületnek. Kicsit sokat is, a keskeny utcában…

Budajenő központja megőrizte falusias utcaképét, amely minden helyi, vagy ide költöző számára értéket jelent, amihez illik igazodni. Ez volt a közös munka első közös pontja a tulajdonosokkal. Az épületbővítés a hátsó udvar irányába, a régi parasztház helyén volt lehetséges. A kockaházról leszedtük az utcaképbe nem illeszkedő, a falusias utcaképben idegen formát jelentő manzárdtetőt, a nyílászárók osztását a hagyományos parasztház ablakosztásához hasonlóan kétszárnyúra cseréltük, és az épület világos, fehér színezést kapott. A tornáccal a Kárpát-medencei építészet egyik archetípusát hoztuk vissza a házba, amivel átmeneti teret képeztünk a külső és a belső között. A hátsó homlokzaton a kert irányába nagy méretű üvegfelülettel nyitottuk meg az étkező-konyhát.

Az építés közben kiderült, hogy a szomszéddal közös telekhatáron lévő vályogtégla fal nem a kockaházzal egy időben épült, hanem még az eredeti parasztház része. Az 1972-es építéskor égetett téglát használtak, az új falak építésekor pedig mindkét előzményt felhasználtuk, téglapillérek között vályog kitöltő falazat és vályogvakolatok biztosítják a kellemes és egészséges belső klímát. Az új építéssel három réteg rakódott egymásra a telken, az új ház szerkezetei ~120 évet fognak át, a kézzel rajzolt kataszteri térképtől a földhivatali digitális térképmásolatáig.

Az átalakított és megbővített épület a település identitását is erősíti. A klasszikus arányú magas tető, a tradicionális építészet tömegét idéző új, hátsó épületszárny a településen belül is példaként szolgálhat a hagyományokra odafigyelő, a település identitását figyelembe vevő, a kor kihívásaira érvényes választ adni tudó építészetre.

Az épület az Év tetője 2018. pályázaton II. díjat nyert és az Országépítő folyóirat 2019/1 számában került bemutatásra.

https://csokabalazs.blogstar.hu/./pages/csokabalazs/contents/blog/70577/pics/lead_800x600.jpg
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?